A Nemzetközi Valutaalap (IMF) javaslata szerint a magas keresetű magánszemélyek és a koronavírus okozta gazdasági válság alatt is jól teljesítő vállalatok extra adók befizetésével fejezhetnék ki szolidaritásukat a pandémia idején leginkább sújtott rétegekkel szemben - számolt be szerdán a Financial Times című üzleti napilap.
Több mint kétszáz világszerte ismert civilszervezet arra kérte szerdán a világ húsz legfejlettebb országának (G20-csoport) pénzügyi vezetőit, hogy támogassák a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) egy 3000 milliárd dolláros segélycsomag kibocsátásában, amelyből a szegény országok részesülhetnének átvészelendő a koronavírus-járványt.
2020 sok szempontból nem volt szokásos év a koronavírus-járvány miatt, meglepetésre elmaradt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szokásos éves konzultációja is Magyarországon. Eddig megszokott volt, hogy a szervezet szakértői évente egyszer ellátogattak Budapestre és egyeztettek a gazdaságpolitika főbb szereplőivel, majd egy hosszú jelentést publikáltak a tárgyalások eredményéről. Ezek sokszor nem voltak hízelgők magyar szempontból, gyakran fogalmazott meg bennük éles kritikát a Valutaalap. A Portfolio úgy értesült, hogy a 2020-as felülvizsgálatot a járvány miatt halasztották el, a tervek szerint tavasszal érkezik az IMF-küldöttség Magyarországra.
Az év második felében lendületbe jöhet a világgazdasági növekedés, köszönhetően a gazdaságösztönző költségvetési és jegybanki monetáris intézkedéseknek, illetve a tömeges oltások megkezdésének a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden kiadott, World Economic Outlook (WEO) felülvizsgált prognózisa szerint.
Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank eddigi ügyvezető igazgatója és főközgazdásza november elsejétől bekerül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfelső döntéshozó testületébe, tudta meg az Index. Palotai az első magyar a testületben.
A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója szerdán arra figyelmeztetett, hogy súlyos következményekkel járhat a világgazdaságra nézve a koronavírus-járvány megfékezését és a gazdasági következmények enyhítését célzó kiadások túl korai leállítása.
Az eddigi 3,1 százalékról 6,1 százalékra rontotta a magyar gazdaság idei visszaesésére vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – derül ki a szervezet kedden megjelent kiadványából. Ezzel már szinte senki nem vár 5 százalékosnál kisebb zsugorodást a magyar GDP-ben, a tavaszi viszonylagos optimizmus után szép lassan kiábrándultak a szakértők, és már a kormány is belátta, hogy mi sem ússzuk meg olcsón a válságot.
A Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) piacra kellene dobnia aranytartalékának egy részét, hogy az így befolyó pénzből fedezze a legszegényebb országok adósságának visszafizetését – legalábbis ezt szeretné elérni egy új globális kezdeményezés. A szervezet kritikusai szerint az IMF nem lépett elég gyorsan a jelenlegi válságban, most hamar kellene döntést hozni, amikor a második hullám világszerte terjed.
Összesen 34 gyanúsítottat, köztük az IMF egykori ügyvezető igazgatóját, Rodrigo Ratót is felmentették a spanyol Bankia pénzintézet 2011-es, később katasztrofálisnak bizonyult tőzsdei részvénykibocsátása során gyanított számviteli és pénzügyi csalások vádja alól.
Egyelőre mindenki arról beszél, hogy a világgazdaság lassan kezd kilábalni a koronavírus-járványból, a kezdeti sokkszerű összeomlást egyre kedvezőbb adatok követik, ami bizakodásra adhat okot. A korábbi világjárványok tapasztalatai alapján azonban évtizedekig is eltarthatnak a mostani válság hosszútávú hatásai, generációk életét változtathatja meg a járvány – figyelmeztetnek legújabb tanulmányukban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői.
Tavaly mintegy 250 milliárd dollárt osztottak szét osztalék vagy részvény-visszavásárlás formájában részvényeseik között a globális szinten jelentős bankok. Ettől idén a koronavírus-járvány miatt tartózkodniuk kellene – hívta fel a figyelmet a Financial Timesban az IMF vezérigazgatója.
"Már így is rossz, ne rontsuk tovább a helyzetet" – lényegében ezzel indokolta a BBC ma reggeli adásában Krisztalina Georgieva IMF-vezér azt, hogy miért kellene kérnie a briteknek a Brexit elhalasztását jövő január elsejéről egy későbbi időpontra.
A magyar gazdaság az idei 3,1%-os visszaesés után 2021-ben 4,2%-kal pattanhat vissza – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden megjelent előrejelzésében. A szervezet szakemberei szerint a magyar gazdaság meglepően ellenálló lehet a válságnak, csak Szerbiában várnak egy hajszállal kisebb visszaesést a régiós országok közül.
A koronavírusnak köszönhetően a világgazdaság már most is recesszióban van – figyelmeztetett pénteken Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. A szakember szerint nem szabad minimális intézkedésektől várni a javulást akkor, amikor tudjuk, hogy egy gigantikus válságban vagyunk.
A pillanatnyi devizaárfolyamok mellett érdemes fél szemmel figyelni a volatilitást és az országkockázati felárakat, melyek a magas külső adósság mellett akár komoly problémát is okozhatnak – olvasható a Commerzbank elemzésében. Mindez azért érdekes, mert példaként éppen Magyarországot hozzák fel Törökország mellett, a bank szakemberei szerint a Nemzetközi Valutaalapnak előrelátó módon kellene most beavatkoznia.
Irán, amely a koronavírus által a Közel-Keleten leginkább érintett ország, csütörtökön pénzügyi támogatásért fordult az IMF-hez a járvány leküzdése érdekében.
Szerdán zárulhat le a Nemzetközi Valutaalap (IMF) első hivatalos tárgyalása a tavaly ősszel megválasztott argentin kormánnyal, mely az utóbbi hetekben kemény üzeneteket küldött a szervezetnek. A szakemberek szerint jó esély van arra, hogy az államcsődben világbajnok ország 2020-ban újra bedőljön, hiszen komoly adósságlejáratok jönnek már tavasszal.
Horvátországnak meg kell reformálnia a közszférát, többet kell fektetnie az infrastruktúrába, beleértve a digitális szolgáltatásokat is, hogy elkerülje az adósság növekedését - közölte hétfőn éves zágrábi felülvizsgálati látogatását követően a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
A jövő pénze lényegében digitális, de hogy a jegybankok milyen szerepet fognak játszani az átállási időszakban, azt az elkövetkező 20 év dönti el – mondta el Tobias Adrian a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Monetáris és Tőkepiaci Osztály igazgatója és Tommaso Mancini-Griffoli az osztály helyettes vezetője a Portfolionak adott interjúban. A két szakértő egy szintetikus megközelítést javasol a jövő pénzére: egy állami-magán partnerséget a digitális jegybankpénz (CBDC) bevezetésére. Hogy fog 2040-re megváltozni a bankolás a digitális készpénzzel a forgalomban? Mennyire lesz elterjedt a CBDC a mindennapi életben? Milyen előnyei lesznek a fogyasztók számára a digitális készpénznek?
Módszertanilag vitathatók az ÁKK vezérigazgatója szerint az IMF országjelentésnek a MÁP Pluszról szóló pontjai. Nincs napirenden a szuperállampapír kondícióinak megváltoztatása.
Kemény volt ez az év, és ezzel még nincs vége.
Cikkünket folyamatosan frissítjük.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
