A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója szerdán arra figyelmeztetett, hogy súlyos következményekkel járhat a világgazdaságra nézve a koronavírus-járvány megfékezését és a gazdasági következmények enyhítését célzó kiadások túl korai leállítása.
Az eddigi 3,1 százalékról 6,1 százalékra rontotta a magyar gazdaság idei visszaesésére vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – derül ki a szervezet kedden megjelent kiadványából. Ezzel már szinte senki nem vár 5 százalékosnál kisebb zsugorodást a magyar GDP-ben, a tavaszi viszonylagos optimizmus után szép lassan kiábrándultak a szakértők, és már a kormány is belátta, hogy mi sem ússzuk meg olcsón a válságot.
A Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) piacra kellene dobnia aranytartalékának egy részét, hogy az így befolyó pénzből fedezze a legszegényebb országok adósságának visszafizetését – legalábbis ezt szeretné elérni egy új globális kezdeményezés. A szervezet kritikusai szerint az IMF nem lépett elég gyorsan a jelenlegi válságban, most hamar kellene döntést hozni, amikor a második hullám világszerte terjed.
Összesen 34 gyanúsítottat, köztük az IMF egykori ügyvezető igazgatóját, Rodrigo Ratót is felmentették a spanyol Bankia pénzintézet 2011-es, később katasztrofálisnak bizonyult tőzsdei részvénykibocsátása során gyanított számviteli és pénzügyi csalások vádja alól.
Egyelőre mindenki arról beszél, hogy a világgazdaság lassan kezd kilábalni a koronavírus-járványból, a kezdeti sokkszerű összeomlást egyre kedvezőbb adatok követik, ami bizakodásra adhat okot. A korábbi világjárványok tapasztalatai alapján azonban évtizedekig is eltarthatnak a mostani válság hosszútávú hatásai, generációk életét változtathatja meg a járvány – figyelmeztetnek legújabb tanulmányukban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői.
Tavaly mintegy 250 milliárd dollárt osztottak szét osztalék vagy részvény-visszavásárlás formájában részvényeseik között a globális szinten jelentős bankok. Ettől idén a koronavírus-járvány miatt tartózkodniuk kellene – hívta fel a figyelmet a Financial Timesban az IMF vezérigazgatója.
"Már így is rossz, ne rontsuk tovább a helyzetet" – lényegében ezzel indokolta a BBC ma reggeli adásában Krisztalina Georgieva IMF-vezér azt, hogy miért kellene kérnie a briteknek a Brexit elhalasztását jövő január elsejéről egy későbbi időpontra.
A magyar gazdaság az idei 3,1%-os visszaesés után 2021-ben 4,2%-kal pattanhat vissza – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden megjelent előrejelzésében. A szervezet szakemberei szerint a magyar gazdaság meglepően ellenálló lehet a válságnak, csak Szerbiában várnak egy hajszállal kisebb visszaesést a régiós országok közül.
A koronavírusnak köszönhetően a világgazdaság már most is recesszióban van – figyelmeztetett pénteken Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. A szakember szerint nem szabad minimális intézkedésektől várni a javulást akkor, amikor tudjuk, hogy egy gigantikus válságban vagyunk.
A pillanatnyi devizaárfolyamok mellett érdemes fél szemmel figyelni a volatilitást és az országkockázati felárakat, melyek a magas külső adósság mellett akár komoly problémát is okozhatnak – olvasható a Commerzbank elemzésében. Mindez azért érdekes, mert példaként éppen Magyarországot hozzák fel Törökország mellett, a bank szakemberei szerint a Nemzetközi Valutaalapnak előrelátó módon kellene most beavatkoznia.
Irán, amely a koronavírus által a Közel-Keleten leginkább érintett ország, csütörtökön pénzügyi támogatásért fordult az IMF-hez a járvány leküzdése érdekében.
Szerdán zárulhat le a Nemzetközi Valutaalap (IMF) első hivatalos tárgyalása a tavaly ősszel megválasztott argentin kormánnyal, mely az utóbbi hetekben kemény üzeneteket küldött a szervezetnek. A szakemberek szerint jó esély van arra, hogy az államcsődben világbajnok ország 2020-ban újra bedőljön, hiszen komoly adósságlejáratok jönnek már tavasszal.
Horvátországnak meg kell reformálnia a közszférát, többet kell fektetnie az infrastruktúrába, beleértve a digitális szolgáltatásokat is, hogy elkerülje az adósság növekedését - közölte hétfőn éves zágrábi felülvizsgálati látogatását követően a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
A jövő pénze lényegében digitális, de hogy a jegybankok milyen szerepet fognak játszani az átállási időszakban, azt az elkövetkező 20 év dönti el – mondta el Tobias Adrian a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Monetáris és Tőkepiaci Osztály igazgatója és Tommaso Mancini-Griffoli az osztály helyettes vezetője a Portfolionak adott interjúban. A két szakértő egy szintetikus megközelítést javasol a jövő pénzére: egy állami-magán partnerséget a digitális jegybankpénz (CBDC) bevezetésére. Hogy fog 2040-re megváltozni a bankolás a digitális készpénzzel a forgalomban? Mennyire lesz elterjedt a CBDC a mindennapi életben? Milyen előnyei lesznek a fogyasztók számára a digitális készpénznek?
Módszertanilag vitathatók az ÁKK vezérigazgatója szerint az IMF országjelentésnek a MÁP Pluszról szóló pontjai. Nincs napirenden a szuperállampapír kondícióinak megváltoztatása.
Az elmúlt években a magyar gazdaság kiemelkedő növekedési ütemet produkált, sokkal ellenállóbbá vált a külső sokkoknak – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön megjelent országjelentésében. 2020-ban komoly fordulat jöhet, hosszú évek után először eshet a növekedésünk a potenciális szint alá. A szervezetnek konkrét javaslatai is vannak Magyarország számára: fenn kellene tartani a költségvetési fegyelmet, és további reformokkal javítani a potenciális növekedésünket, hogy a kedvező tendencia fenntartható legyen.
Magyarországnak elsősorban a nők és az idősek foglalkoztatása terén kellene előre lépnie a következő évtizedekben, emellett a költségvetés számára nyomást jelenthet az elöregedéssel kapcsolatos kiadások emelkedése - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hétfőn közzétett tanulmányából. A szervezet közgazdászai szerint komoly reformok nélkül az egész régióban nehéz lesz fenntartani a foglalkoztatás jelenlegi szintjét.
A vagyonfelhalmozásnál gyorsabb elöregedésre és a 2050-ra várható 25%-os munkaerőállomány-csökkenésre figyelmeztette régiónkat a Nemzetközi Valutaalap. Többek között nyugdíjkorhatár-emeléssel és munkaerő-beengedéssel lehetne orvosolni a demográfiai problémákat.
Óva intette a világ országait a kereskedelmi és devizaháborúktól Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap főigazgatója csütörtökön, mondván, hogy azok csak rontják a globális növekedést és "ártatlan kívülállókat" sodornak veszélybe.
Sikkasztás miatt jogerősen négy és fél év börtönbüntetésre ítélte a spanyol legfelsőbb bíróság szerdán Rodridgo Ratót, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt spanyol vezetőjét, egykori gazdasági minisztert.
Friss híreink a háborúról szombaton.
Vert helyzetből mentett nagyot az elnöki tábor.
Fontos mérföldkőhöz érkezett.
Legutóbb egy Leopard harckocsikat javító üzemre mértek csapást.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklsitben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
